1. elav fekély, gennyes seb.

2. durva v. biz <elhomályosult jelentéssel kif-ekben:> ▸ eszi a fene valakiért <szitkozódásban:> fene a pofádat!; <bosszúság kif-ére:> a fene egye meg!; <beletörődés kif-ére:> hagyd a fenébe; ▸ egye fene egy fene! <tagadás, visszautasítás kif-ére:> a fészkes fenét!; <kérdés nyomósítására:> hol a fenében voltál?; <csodálkozás kif-ére:> ▸ no fene!

3. ▸ mint a fene úgy ég, mint a fene. | ▸ mi fene liba, kacsa, mi fene.

1. nép félelmetes, elszánt. fene legény.

2. biz <bosszúság kif-ére:> kellemetlen, átkozott.

3. biz <nyomósító szócskaként.> nagy fene gomb.

4. (hsz-ként) nép biz rettenetesen, nagyon. fene meleg van. ▸ ha a fene fenét eszik is

1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

I. von hsz

II. ksz